A Népkör történelme

A szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ a Délvidék legidősebb folyamatosan működő kulturális szervezete: 1871. október 15-én alakult szabadelvű olvasókörként, belügyminiszteri bejegyzése 1872. január 20-án történt meg. Alapszabályának legfontosabb eleme: „ A kör tagja lehet minden tiszta erkölcsű és fedhetetlen jellemű egyén vallás- nemzetiség- és rangkülönbség nélkül.” A mindenkori politikai helyzettől függően fennállása alatt sikerek és hullámvölgyek váltották egymást – nevezték már a délvidéki magyar kultúra világítótornyának, és megismerhette a betiltás keserű ízét is –, de minden hullámvölgyből sikerült kiemelkednie Az önkormányzat és anyaországi támogatók révén sikerült felújítani a Népkör épületét, amelyet 1995 decemberében Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke avatott, és dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök szentelt fel.

Ezzel javultak a munkakörülmények, aminek köszönhetően a Népkörben jelenleg mintegy 500 aktív tag tevékenykedik a következő szakcsoportokban: népművészeti szakosztály (néptánc-, népzenei- és népdalcsoport), rajziskola, képzőművészeti csoport, kézimunka csoport, nemezelő szakkör, gyermek-, valamint felnőtt színjátszó csoport, illetve klasszikus táncklub. Az öntevékeny formák mellett a Népkör fesztiválok, előadások, hangversenyek, irodalmi és társas estek, vetélkedők, szemlék, találkozók, ismeretterjesztő előadások és más kulturális rendezvények szervezését is végzi, és vállalja ilyen jellegű szolgáltatások nyújtását társadalmi, gazdasági és más szervezeteknek.

Néhány részlet a Népkör gazdag sikerlistájáról: 1942-ben Budapesten I. díj a magyar kórusok országos versenyén vegyeskari kategóriában; 1973-ban a Jugoszláv Amatőr Színjátszók Fesztiválján Trebinjén Tenessee Williams Ez a ház bontásra vár c. színműve a fesztivál legjobb előadása, Pribilla Valéria a legjobb női főszereplő, Bambach Róbert pedig rendezői díjat kapott; 1992-ben

1993-ban és 1996-ban a Népkör társszervezője volt a Ki Mit Tud? tehetségkutató vetélkedőnek, amelyet a Magyar Televízió szervezett. 1997-ben házigazdája volt a Magyar Filmnapok című rendezvénynek. 2000-ben felvállalta a 24. Durindó és a 37. Gyöngyösbokréta (a vajdasági népzenei és néptánc fesztivál-3000 résztvevő-) szervezését. 2002-ben házigazdája volt a 7. Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozójának. 2000/2001-ben rendezője, 2002/2003-ban pedig társszervezője volt az Általános Iskolások Művészeti Vetélkedőjének. A Népkör indította útjára 2002-ben első alkalommal az Interetno Fesztivált, amely azóta minden év augusztusában teszi színesebbé Szabadka kulturális életét, többek között a Magyar Állami Népi Együttes valamint a Jászság Népi Együttes és számos más hazai illetve külföldi együttes részvételével.

2004. szeptember 25-én vette kezdetét egy négy éves projektum a Vajdasági Néptáncpedagógus Iskola, amely a budapesti Táncművészeti Főiskola tanterve alapján működik.

A Népkör Magyar Művelődési Központ, gyümölcsöző kapcsolatot tart fenn más hazai és külföldi kulturális intézményekkel, általános és középiskolákkal, egyetemekkel, tudományos központokkal. Szoros együttműködés alakult ki Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia művelődési egyesületeivel, kulturális intézményeivel. A Népkör otthont ad néhány civil szervezetnek is: a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek, a Kiss Lajos Néprajzi Társaságnak, az Aracs Társadalmi Szervezetnek, a Német Népi Szövetségnek, a Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesületnek.

Sokoldalú és színvonalas tevékenységének köszönhetően a Népkör MMK 2002-ben kiérdemelte Szabadka város legmagasabb társadalmi elismerését, a Pro Urbe-díjat.

Az elmúlt időszak a Népkör MMK életében jelenős áttörések időszakasza volt. Komoly fejlődési szakaszokon mentek keresztül szakcsoportjaink, köszönhetően a fiatal, képzett emberekből álló menedzsmentnek. Számos új dologgal bővítették a tevékenységi kört, valamint a régi munkát felújjították, felfrissítették, valamint a tagság létszámát bővítették.