Aranykapu Játszóház

Az Aranykapu Játszóház 2006 tavaszán alakult meg a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ keretein belül. A játszóház működésének, koncepciójának kialakítása során nem csak a saját táncpedagógus és nevelői képesítéssel rendelkező szakemberekre támaszkodtunk, bevontuk a székhelyünk szerinti oktatási-nevelési intézmények pedagógusait is: egyrészről, hogy közösen dolgozzák ki a kultúraátadás különböző módozatait, lehetséges területeit (előzetesen már a kívánt hatásait is vizsgálva), másrészről, hogy azok az oktatási-nevelési intézményekben folyó programot – ahhoz szorosan igazodva – jól ki tudják egészíteni. A kultúraközvetítés módozatait legfőképpen a magyar népi hagyományokat és az azzal szorosan összefüggő szokásrend elemeit, a magyar népi kultúra sok ágát figyelembe véve határozták meg.

A kitartó és fáradtságos munka meghozta gyümölcsét. A kialakított módozatok-programok alapvetően a népi kultúra elemeit alkalmazzák a gyermekek anyanyelvi, zenei anyanyelvi, a közösségben való gondolkodás készségeinek, képességeinek fejlesztésére. Célja a beszélt és a zenei anyanyelv, a mindehhez kötődő manuális és tudatalatti (lásd mesei motívumok, a népszokásoknak a kollektív tudatalattiba íródott nyomai…) tartalmak megismertetése. Hatásait tekintve pedig – a gyermek fejlődési szakaszait figyelembe véve – egy olyan alapozó jellegű esztétikai nevelés valósul meg, amely többek között a múlt értékeinek megőrzésére és élő továbbvitelére helyezve a hangsúlyt egy egészséges-
integratív környezetben tanítja meg a gyermekeket a közösségben való légzésre, a közösségi lét nyújtotta biztonságérzetre, a bizalomra – egyik legfontosabb hatásaként pedig önálló értékrendszer kialakítására ösztönzi a gyermeki lényt.
A dal, az ének, a különböző érzelmeket kiváltó zene, a hozzá kapcsolódó játékos mozgás, a népszokásokhoz fűződő cselekedetek, mondókák, népmesék, motívumok…, mindezeknek a gyermeki életben betöltött szerepéről Kodály Zoltán így fogalmaz: „A gyermek ösztönszerű, természetes nyelve a dal, s minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a mozgást….A zene és a testmozgás szerves kapcsolata: az énekes játék a szabad ég alatt – ősidők óta a gyermek életének legfőbb öröme. Ez ősi játékok fenntartása elsőrendű kulturális és nemzeti érdek. Aki nem játszotta gyermekkorában a játékokat, annyival is kevésbé magyar.”A foglakozások is ekképp szerveződnek: néptánc- és népdaloktatás, kézműves foglalkozások, a magyar népszokásokhoz fűződő kreatív foglalkozások, ezekre épülő játszóházas programok mind az óvodás, mind pedig az általános iskolai alsó tagozatosak számára. Ugyanakkor a gyermekvállalást ösztönző, az áldott állapotot végigkísérő, valamint az újszülöttek és szüleik kapcsolatát erősítő találkozások, lelki és testi gyakorlatok is szerves részét képezik programunknak.

Játszóházas programok:
Minden kedden és csütörtökön 17 órától 19 óráig zenés, mesés, kézműves foglalkozások,
mozgásfejlesztő és ügyességi játékokon keresztül biztosítjuk, hogy a legkisebbek hasznosan és mégis
önfeledten tudják eltölteni szabadidejüket. A program elsősorban a gyermekek figyelmének,
szövegértésének, képzelőerejének, kézügyességének, zenei hallásának, ritmusérzékének,
beszédkészségének, önbizalmának és kifejezőképességének fejlesztésére fókuszál.

Miután megmozgattuk a gyermekeket, a kreativitás felé vesszük az irányt. Évszakhoz, ünnepkörhöz kötött kézműves foglalkozással töltjük a hátralévő időt, amelynek célja elsősorban, hogy a gyermek jól érezze magát, s emellett fejlődjön a fantáziája, kézügyessége, s már kiskorában megtanulja, lássa, hogy természetes anyagokból mennyi ötletes dolgot lehet készíteni. Megismerik a hagyományokat, a régi idők játékait is. Élvezik az olló használatát, a ragasztást, magvak válogatását, ragasztgatását, a galacsinkészítést, temperával való festést, agyagozást, só-gyurmázást. Az itt készült alkotások
indegyikét hazavihetik a gyermekek, így a szülők is részesei lehetnek az aktuális témakörnek.

Szakmunkatársak: Pál Klaudia, Szécsi Viktória, Béres Szinita